Silver Moon

Ha csak annyi a kérdés, hogy alapvetően tud-e fizetni a cég, akkor a likviditási mutató legalapabb formáját használhatod.

Likviditási mutató (Current ratio)

Ha már itt gondok mutatkoznak, akkor biztos lehetsz benne, hogy az összes többi sem mutat majd rózsás képet.

Ha a mutató értéke kisebb, mint 1, akkor fennáll a fizetésképtelenség veszélye. Elfogadható, ha 1 fölötti az értéke, de még jobb, ha 1,2-1,3 körüli értéket mutat.

Nézzük is egy nagyon egyszerű számszaki példán keresztül, hogy miért. Kezdjük azzal az esettel, amikor nincsen meg a kívánatosként megfogalmazott 1 érték.

Ha a forgóeszközök értéke összességében mondjuk 100 egységnyi pénz, a rövid lejáratú kötelezettségek értéke 120, akkor abból nagyon könnyen látszik, hogy nincsen meg ez az 1.

Ez ugyan nem jelent azonnali csődöt, de az ügyvezetők számára ad némi kihívást. Felmerülhet a kérdés, hogy miért nem jelent azonnali csődöt, elvégre nem tud fizetni.

Emlékszel? A rövid lejáratú követelés az olyan fizetési kötelezettség, amely éven belül esedékes. Tehát már januárban ide sorolandó a decemberi fizetnivaló. Az pedig még nagyon messze van januárban.

Ebből csak azt látod, hogy nincs annyi pénze, készlete és már értékesített terméke, hogy kifizessen mindent. Ez előfordulhat ideiglenesen is, a gond akkor kezdődik, ha ez az állapot tartós.

Ha a fizetési határidőig a cég rendezi sorait, vagy bepottyan egy addig nem látott megrendelés, akkor rendben van minden. Legalábbis egy ideig.

Probléma akkor van, ha vagy nem történik semmilyen változás, vagy a fizetési kötelezettségek határideje csak néhány nap, így nincs a cégnek mozgástere. No ekkor tényleg baj lehet, ha nincs miből fizetni.

Válságkezelésre nézünk majd néhány megoldást, de ilyenkor kerül képbe az, amit a likviditásnál már beszéltünk. Történetesen az, hogy akár a befektetésre szánt többi eszköz eladásával jut pénzhez a cég.

De nézzük is a példákat tovább.

Pont 1 értéknél, amikor mind a kettő mondjuk 100 értéket képvisel, akkor a cég bár tud fizetni, de benne van a pakliban, hogy ha a kiadási oldal valami előre nem látott dolog miatt megnő, vagy egy vevő nem fizet, akkor újfent gond van.

Amikor mondjuk a forgóeszközökkel jobban áll a cég, mint a kötelezettségekkel, akkor már könnyen lehet 1,2 az érték. Ez pedig az iménti problémákra ad egy megfelelő és kényelmes biztonsági tartalékot.

A következő likviditási mutató a Likviditási gyorsráta (Quick ratio)

Ez a mutató arra ad választ, hogy a fizetési kötelezettségeknek nem csak éven belül, hanem még rövidebb időn belül eleget tud-e tenni a cég. Azon kívül, hogy nyilván éven belüli időtartamról beszélünk, hogy mennyi ez a még rövidebb idő, arról a mutató tartalma után ejtünk néhány szót.

Itt már a forgóeszközök közül a gyorsabban pénzzé tehetők kerülnek a számlálóba. Épp ezért a készleteket nem vesszük figyelembe, mert a készletek pénzzé tehetőségének időtartama ennek a likviditási mutatónak már lassú.
Csak a készpénzt, a likvid értékpapírokat, valamint a vevőkövetelést írod a számlálóba.

Kérdezheted, hogy ha a vevőkövetelés az eladott készletekből keletkezik, akkor miért kerül ki az egyik, és miért marad bent a másik.
A vevőkövetelés a már eladott készletet jelenti. Normál ügymenetnél a vevő záros határidőn belül fizetni fog. Így a likviditási gyorsráta meghatározásánál már látod, hogy mikor fog ebből pénzed lenni.

A készleteknél pedig először vevőt kell találnod rá, már ha addig bármi okból nem lesz teljességében eladhatatlan az a készleted.

Természetesen a normál működés során a készleteket vagy eladja vagy valahogyan felhasználja a cég, így ebből is vevőkövetelés lesz. Amely már meg fog jelenni ebben a rátában.

Ígértem, hogy ejtünk néhány szót arról, hogy mennyi az a még rövidebb időtartam, amire ez a mutató választ ad. Nos, ez attól függ, hogy miből mennyivel rendelkezik a cég, milyen arányokról beszélünk.

A készpénz esetében természetesen azonnali fizetési képesség van. A forgatási célú értékpapírok esetében is gyakorlatilag legfeljebb néhány napról beszélünk, elvégre itt a fizetési képesség, nem az árfolyamnyereség a kérdés.

A vevőkövetelésnél pedig a vevőid számára meghatározott átlagos fizetési határidő az időtartam.

Attól függően melyik milyen arányt képvisel a cégnél, attól függ a mutató által felölelt időtartam is.

Ha sok vevőd van és a vevőidnek általában 90 napja van arra, hogy kifizessenek, akkor a mutató által felölelt időtartam közelebb lesz a 90 naphoz. Nyilván hogy ha a vevőidnek ennél jóval rövidebb ideje van, akkor nyilván te is hamarabb látsz pénzt, amit visszaforgathatsz.

A likviditás tervezésénél és amúgy az üzleti tervednél ezért is fontos, hogy a vevőkkel kapcsolatban milyen határidőt tervezel be.

Gondolj bele!
Rövidtávra szánt értékpapírral nem minden cég foglalkozik. Pénzed így jellemzően csak akkor lesz, ha a vevő fizet, tehát ha ez az idő letelik. Ha nincs elegendő összeg a számlán, akkor az előzőekben tárgyalt likviditási mutató még mutathat jó képet, de a cég mégis nehéz időszakon fog keresztül menni.

Annak érdekében, hogy az ügyvezető, a pénzügyes, vagy bárki más döntéshozó láthassa, hogy várhatóak-e ilyen nehéz időszakok, illetve mi is az, ami várható, van egy még szűkebb értelemben vett likviditási mutató.

Ez nem más, mint a Pénzeszköz-likviditás, amit hívunk még Pénzhányadnak is.

Itt már tényleg csak a leglikvidebb eszközöket vesszük figyelembe.

A vevőköveteléssel kapcsolatban már beszéltük, hogy több napra vagy akár hétre is szükség lehet, mire abból pénzt lát egy cég. Így ez itt kikerült a számlálóból. Csak a pénzeszközöket és a likvid értékpapírokat figyeljük.

Arra ad választ, hogy ha minden kötél szakad, nem tud értékesíteni a cég és valamiért a már meglévő vevői sem fizetik ki a náluk levő terméket, no akkor mi történik.

Konkrét értéket itt nem lehet általánosságban meghatározni. Más összegre és arányokra van szükséged akkor, ha autót gyártasz, és akkor is, ha salátát termesztesz.

A céghez mérten alacsony érték esetén a vállalat erőforrásainak nagyobb része van lekötve a készletekben és a kintlévőségekben. Ez a nagyon alacsony értékektől eltekintve nem okoz problémát, de mindenképpen szükséges a figyelemmel kísérése. Egy készleteket érintő káresemény vagy egy vevőkör kiesése, esetleg csak a fizetőképességének csökkenése ekkor fokozottan érinti a vállalkozás működését is.

Magas érték viszont két esetben szokott előfordulni. Mind a kettő azt mutatja, hogy a vállalkozás túl nagy tartalékokkal rendelkezik. Ez rövidtávon lehet egy hirtelen bejövő nagyösszegű bevétel hatása vagy valamilyen beruházásra felkészülés is.

Ám ha ez hosszútávon is igaz, akkor azt jelzi, hogy a cég a lehetőségeit nem aknázza ki. Túlságosan konzervatív a gazdálkodása. Mivel az infláció érint mindenkit, így mondhatni, hogy hosszútávon hagyja elúszni ennek a pénznek a vásárlóerejét. Mondhatnám úgy is, hogy emiatt veszteséget termel.