Silver Moon

A biztosítások történelméről már volt szó. Itt a fő létrehozó erő a kockázatok szétosztása volt, mint ahogy ma sincs ez másképp.

A logika emögött nagyon egyszerű. Mondjuk összegyűjtöttél 100.000.000 forintot, hogy legyen egy házad. És maradjunk annál a példánál, hogy ugyanennyibe kerül újjáépíteni a házadat, ha valaki leveri a karácsonyi gyertyát és teljesen leég. Ez nagyon sok pénz, szerintem sokaknak ezt a tőkét elég egyetlen egyszer felépíteni.

Amikor önmagadnak gyűjtöd össze, az olyan, mintha „önbiztosításod” lenne. Te fizeted és te is kapod meg, nincs más játékos.

Ekkor jön a kockázatmegosztás ötlete.
Ha ebből az ingatlantípusból összegyűjtesz 100-at, akkor nagyon kicsi a valószínűsége, hogy egyszerre égjen le az összes. Főleg, hogy a valóságban ezek vélhetően nem egymás mellett vannak. Ha feltételezed, hogy évente csak 1 ég le, akkor elegendő ennek az 1-nek az árát összegyűjtenie annak a 100 családnak. Mindenki egy közös alapba fizeti be a rá eső részt. És ha valakinek kifizetésre van szüksége, akkor ebből kapja meg a pénzét.

Az összefogással máris ott tartunk, hogy 1 tulajdonosnak elég 100 év alatt újra előteremtenie azt a tőkét, ami egy új ingatlanhoz kell.

Ebből egyenesen következik, hogy ha nem fizetsz be, akkor semmit sem fizetnek ki. Ha meg csalsz, akkor akasztás, negyedelés, kivégzés lesz. 

Ez idáig jó üzletnek hangzik feltéve, hogy nem csalsz.

Ez egy eléggé nagy horderejű kár volt, amit megéri kezelni. Ám ez nem jelenti azt, hogy az összes rizikót el kellene magadtól tolni.

Ahogy volt arról szó a legelső leckében, a biztosítók megbecsülik a kockázatok valószínűségét a múltbéli események alapján. Tegyünk mi is hasonlóan.

Itt az 1-es valószínűséget kapja az az esemény, ami nem valószínű. Az 5-ös kategóriába pedig azok az események tartoznak, amiknek gyakran várható a bekövetkezése.

Függetlenül attól, hogy milyen valószínűséggel következik be az esemény, valamilyen hatása lesz az életedre. Itt 1-est kapnak azok az események, amelyeknek elhanyagolható a hatása. 5-öst pedig azok, amelyek katasztrofális és hosszútávú hatással bírnak.

Kérdezheted, hogy miért a katasztrófát említem. Elvégre vannak pozitív, nagy horderejű események is. Nos azért, mert ez egy kockázatkezelési kurzus, ahol a negatív hatások elhárítása a cél. A pozitívval szerintem megbirkózol saját magad is.

Amikor felmerül a kérdés, hogy köss-e biztosítást egy adott kockázatra, vagy a már meglévő szerződésedet bővítsd ki ezzel, akkor pontozd le ezt az eseményt. Adj neki 2 pontszámot. Az egyiket az alapján kapja, hogy mekkora valószínűséggel következik be. A másikat pedig a te saját életedre gyakorolt hatás alapján adod neki. Ezt a kettőt szorozd össze, ez a végső pontszám lesz a segítségedre abban, hogy mi a teendőd.

Például annak a valószínűsége, hogy a huzat felborítja a virágaidat viszonylag alacsony. Elvégre rendszerint eddig sem volt ez jellemző. Bár ha vannak virágaid, akkor nem kizárt, hogy előfordul. A hatása pedig, hogy ha mégis megtörténik, akkor össze kell seperned. Háát, erre azért nem kötnék biztosítást. Tudom profán példa, de ezek azok a csipcsup dolgok, amik alacsony pontszámot kapnak, így az egyetlen teendőd, hogy néha azért nézz rá. Mondjuk ellenőrizd, hogy jó helyen vannak-e a növények.

A magasabb pontszámot elérőeket rendszeresen ellenőrizd. Ha már a huzatnál tartunk, akkor figyelj a kereszthuzatra. A skála másik vége, hogy ha számodra katasztrófa lenne, ha kifosztanának, de nem valószínű, hogy a környéken ez bárkinek is az eszébe jutna, akkor tedd meg, hogy bezárod az ajtókat rendesen.

A még magasabb pontszámot kapott eseményeknél már nézd meg, hogy csökkentheted-e a kockázatot. Ezekre tipikusan a balesetvédelem témaköréből tudnál példákat hozni akár te magad is.

Ami még ennél is nagyobb pontszámú, ott cselekedj, mert lehet, hogy létfontosságú.

A két utolsó, azaz a narancs és a piros színnel jelzett témáknál van biztosan az, hogy jelentős károkat szenvedhetsz el, és hogy kerek legyen a történet, ráadásként van is erre reális esély.

Ezeknél van az, hogy megéri a biztosításokat is használni.

A megelőző, citromsárgával jelzett szintnél te döntöd el, hogy van-e olyan esemény, ami szerinted ide tartozik. Az első kettőnél pedig sokszor jobban jársz, ha te magad oldod meg.

De hogy miért is fontos az, hogy te magad tisztában legyél ezekkel.

A biztosítók gyakorlatilag „kockázatelosztó brókerek”. Olyan rizikókatt vesznek, amelyek összességében sokba kerülnek. Azaz vagy nagyon költségesek, de szerencsére ritkán van rá példa, mint mondjuk egy súlyos baleset esetében, vagy kisebb a költsége, de gyakrabban megtörténnek, mint például egy viharkár.

Ezt a magas költséget osztják el a közösségen belül, így mindenkinek alacsony költségű, alacsony valószínűségű egyéni kockázata lesz.

Ám pont azért, mert a kockázat vételéből élnek, a biztosítótársaságok ritkán mondják meg neked, hogy ezt vagy azt már nem kellene biztosítani. Elvégre ha te biztosítasz olyat, ami ritkán fordul elő, ráadásul akkor sem okoz nagy galibát, akkor az nekik egyenlő a tuti bevétellel.

Abban meg még ritkábban segítenek, hogy honnan kell kezdeni, vagy felmérni, hogy mi szükséges, és mi nem.

Úgyhogy nézzünk néhány javasolt hüvelykujjszabályt erre is.

Biztosítsd azt, amit nem engedhetsz meg saját magadnak, hogy elveszítsd.

Erre példa az egészség. Nem csak a betegségekből származó, hanem a balesetekből eredő egészségkárosodásra is igaz ez.

Biztosítsd azt, amit a családoddal együtt nem engedhetsz meg magadnak, hogy elveszítsd.

Ez már az egyéneken túlmutat. Itt a család védelme a kérdés, hogy ha esetlegesen tragédia történne, akkor tudnak-e tovább méltó módon élni.

Biztosíts mindent, amit hitelre vettél, vagy csak hitelből tudnád pótolni.

Erre jellemző példák az autók és a házak.

Láthatod, hogy ezeknél a példáknál benne van a pakliban, hogy valamilyen nem kívánt esemény történik, és az is sanszos, hogy ez az esemény nem csak kellemetlenséget fog okozni. Emiatt itt már célszerű megosztani a rizikót.