Barion Pixel

A bevételi ágak

A céljaid megvalósításához szükséges legelső eszköz nem más, mint maga a bevétel. Ez viszont több formában is megjelenhet, mint ahogy arról a korábbi részekben már volt szó a gazdag mentalitásnál.

Könnyen lehet, hogy vagy valamelyik használatához kedvet kapsz, vagy rájössz, hogy már te magad is használod, csak még nem tudatosult benned, hogy ez a neve. Most csak átfutjuk a témát egy összefoglalás erejéig. Külön-külön teljesen kifejtve nagyon messzire vezetnek, kezdve a felépítésétől az adózásáig, így most csak azt nézzük meg, hogy leggyakrabban miből választhatsz.

Ha szeretnél te is több irányból pénzt kapni, akkor tartsd szem előtt, hogy általában a már gazdag emberek sem úgy indítottak, hogy volt nekik több ág. Volt először 1, amikor azt már stabilan kezelték, akkor lett 2, majd 3, és így tovább. Te is legyél magaddal türelmes.

De lássuk a leggyakrabb ágakat.

A sorban az első a munkabér.

Ezt nem nagyon kell túlmagyaráznom, elvégre ez a leggyakoribb bevételi forma. Dolgozol valahol, ahol vagy az eltöltött időd, a teljesítményed vagy bármi más, előre meghatározott nézőpont alapján kifizetik a munkádat akkor is, ha a tevékenységed közvetlenül nem vesz részt a termelésben.

A sorban következzen az Árfolyamnyereség.

Erre leggyakoribb példa a tőzsdei kereskedés. A tőzsdén sok mindennel kereskednek, lehet ilyenre példa akár a nyersanyag, például az olaj, de akár értékpapír is, például a részvény. Természetesen nem csak a tőzsdén érhetsz el árfolyamnyereséget, hanem bármi olyan esetében, aminek az ára nincs kőbe vésve.

Ennél az ágnál úgy lesz bevételed, hogy drágábban adod el, mint ahogy hozzájutsz. Például megveszed itt, eladod itt. Ekkor ennyi a te árfolyamnyereséged.

Az árfolyamuk mozgása teszi lehetővé, hogy nyereséged legyen, de ahogy a képen is láthatod, az árak akár időszakosan is, de csökkenhetnek. Így rossz esetben veszteséged is lehet.

Ehhez hasonló bevételi ág a Tőkenyereség.

Nem venném teljesen külön pontba, mert ez is arról szól, hogy magasabb áron adod el, mint ahogy vetted.

Jogos a kérdés, hogy akkor mi a különbség a kettő között. Elárulom neked, hogy a vételár. Ha te mondjuk dolgozói juttatásként kaptál céges részvényeket teljesen ingyen, és később eladtad bármennyiért, akkor a kapott pénz számodra teljes egészében árfolyamnyereség, mivel a befektetett tőkéd 0 volt.

Amennyiben akár ugyanezt a részvényt te korábban pénzért vetted, és ezek után drágábban adod el, mint ahogy vetted, akkor a befektetett tőkéden értél el nyereséget, azaz tőkenyereséged lett, amely egyben árfolyamnyereség is.

A hétköznapi életben, amikor csak annyi a kérdés, hogy az, amit épp teszel, oda vezet-e, hogy 1 forintból lesz 2, nem sok különbséget fogsz tapasztalni a kettő között. A különbség magasabb szinteken jön elő, így ha te adószakértő, vagy számvitelben járatos vagy, akkor fogod tanulni, hogy miért is fontos.

A harmadik bevételi ág a Kamatjövedelem.

Ismerős lehet akár egy egyszerű banki lekötésből is, de nem csak banknál találkozhatsz vele. Kamatjövedelemre szert tehetsz még a kötvényeknél, így a vállalati kötvényeknél és az állampapíroknál is.

Amikor a pénzedet kölcsönadod, ott a pénzed használatáért cserébe nyilván nem csak egy vállveregetés jár. A kamat nem más, mint a pénz használatának a díja. Ezt a hiteleknél te fizeted, amikor te vagy a hitelező, akkor te kapod.

A kamatjövedelem mértéke már eltérő. Van, ahol végig teljesen fix, de úgy, ahogy a hiteleknél is látod, időről időre változhat is.

A kamatjövedelemhez valamelyest hasonlít a következő bevételi ág, ami nem más, mint az Osztalékbevétel.

Itt már nem hitelezőként, hanem a részvényeken keresztül tulajdonosként adtad oda a pénzedet. Épp ezért az államtól ilyet nem kaphatsz, ezt csak cégeken keresztül tudod elérni. A kiválasztott cég az elért nyeresége egy részét feloszthatja a tulajdonosok között. Az így kiosztott pénz neve az osztalék. A részvényesek a meglévő részvényeik arányában kaphatnak részt. Minél több részvényed van, annál nagyobb részt fogsz kapni.

Ez időről időre változik. Hasonlóan, mint amikor mondjuk almát termelsz. Ott is várható ugyan, hogy lesz termés, de előre senki nem tudja, hogy mennyi. Ekkor a leszüretelt termést osztják szét a tulajdonosok között annak alapján, hogy ki mennyi pénzt adott a közösbe.

Talán észrevetted, hogy a részvények már másodjára kerültek szóba. Igen, ezeken árfolyamnyereséget és osztalékbevételt is elérhetsz, persze nem egyszerre.

A sorban az ötödik a Bérbeadásból származó jövedelem.

Ez leginkább a kamatjövedelemhez hasonlít, csak itt nem pénzt, hanem valamilyen tárgyat (pl ingatlant) adsz bérbe. Nyilván nem csak kicsi ingatlant adhatsz bérbe, hanem bármekkorát, amire találsz bérlőt. Megfelelően használva az így szerzett jövedelem kitermeli a szükséges költségeket, mi több, még marad is belőle.

A sort most a jogdíjakból származó bevétellel zárjuk.

Ez nem más, mint amikor mások a te ötletedet használhatják és így lesz valamilyen hasznuk. Amikor írsz egy zeneművet, készítesz egy filmet, egy online kurzust vagy bármi más olyat, ami a te fejedben állt össze a végleges formájában, jogdíjra vagy jogosult.