Silver Moon

Most, hogy a befektetéseket megnéztük, ejtsünk egy pár szót a hitelek területéről is. Kezdjük azzal, hogy mikor jársz jól a hitelfelvétellel, mikor jársz kifejezetten rosszul, és melyek azok az esetek, ahol már határmezsgyén mozogsz.

Ha ezeket a kérdéseket tisztán vagy legalábbis tisztábban látod, már el tudod dönteni, hogy továbblépj-e a tervezés során a hitelek irányába.

Kérdésként sokszor merül fel, hogy egyáltalán lehet-e jó a hitel.

Vannak nézetek, miszerint minden hitel rossz, és kerüld, mint az égető tüzet. Ezt gyakran azok fogalmazzák meg, akik vagy saját maguk égették meg magukat, vagy kellően közeli ismerősüknél nézték ezt végig.

A hitel ugyanis teljesen ártatlan. Csupán egy eszköz. Nagyjából olyan, mint a kalapács. A szöget is beverheted vele a falba, de az ujjadra is csaphatsz. A hitelről is te magad döntheted el, hogy igényled-e vagy sem és ha igen, akkor milyen célra.

Sokan bízzák a bankra a döntést, így jogos a felvetés, hogy segít-e neked a bank eldönteni a kérdést.

Egyetlen esetben biztosan. Akkor, ha elutasít.

Még mielőtt azt mondanád, hogy de a bank jóvá hagyta, akkor biztos jó neked is, egy gondolat erejéig szóljunk erről is egy pár szót.

Nos, a bank, mint a neve is mutatja, pénzintézet, nem pedig a szociális háló része. Pénzből él, pénzből teremt még több pénzt.

Épp ezért számára összesen két szempont van a jóváhagyásnál. Az egyik szempont nyilván a törvényi szabályozás által elvárt szempontok, a másik a várható nyereség. Mármint várható nyereség a számukra. Ami abból jön, hogy vélhetően vissza tudod-e fizetni a hitelt akkor is, ha csak hideg vízen fogsz élni.

A bankok bár országonként, mi több, bankonként kissé eltérően kezelik a kérdést, de jellemzően a leigazolt jövedelmed meghatározott %-áig terhelhetnek meg téged. Ezt bár adósságfékként vezették be, de ha végigkérdezed a bankokat és megnézed ezt az arányt, akkor láthatod, hogy ez a jövedelmednek akár 50-60%-át is kiteheti. Ahogy látod, ez a szabályzás még így is egész nagy részt enged meg.

Ezzel a probléma, hogy ha egyetlen cél irányába ekkora részt szánsz, akkor mi marad a többire?

Tudom, hogy sokszor nem könnyű a döntéshozás, de egy rossz hitelfelvételnél sokszor csak és kizárólag az átgondoltság hiánya van a dolgok mögött.

Ahhoz, hogy ezt könnyebben kezeld, válassz magadnak egy számodra is testhezálló költségvetéskészítési módot, amely ebben is a segítségedre lesz.

Még mielőtt teljesen a bankra bíznád a következő 20 éved pénzügyi helyzetét, megfelelően át kell gondolnod, hogy milyen hitelt veszel fel, milyen összegben és milyen futamidőre.
No meg azt, hogy egyáltalán veszel-e fel. Elvégre itt a saját pénzügyeidről dönthetsz.

Ha már itt szóba kerültek a pénzügyek, bármilyen hitelt is veszel fel, mindenképp figyelj a jövedelmed törlesztőrészletekhez viszonyított arányára. Elvégre mind a jövedelmed, mind a törlesztők mértéke is változhat. Itt bevételként vegyél figyelembe minden olyan bevételt, ami stabilan megkapsz. Ne csak a munkabért és ne csak azt, amit a bank elfogad. A hiteltörlesztésnél pedig az összes, hitelként kifizetett összeget figyeld. Beleértve azt is, amit mondjuk valaki mástól vettél át.

Ehhez használhatod azt a kalkulátort, amit ennél a leckénél tudsz letölteni.

A kis kitérő után térjünk is vissza a pénzügyi tervezés szempontjából fontos kérdéshez. Miszerint mikor jó a hitel?

Nagyon röviden összefoglalva azt mondhatom, hogy akkor jó a hitel, ha növeli a vagyonodat. Ez így furcsán hangozhat, viszont jellemzően két esetben tud megvalósulni.

Egyrészt úgy, hogy megveszel vagy megvalósítasz valamit, amit lényegesen drágábban el tudsz adni. Annyival drágábban, hogy még a hitel költségein túl is marad a zsebedben.

Másrészt pedig úgy, hogy az a valami, ami a hitelből valósult meg, pénzt hoz neked folyamatosan. Lehet, hogy nem volt olcsó az indulás, de hoz annyit, hogy a hitellel együtt is megérje neked. Ez lehet akár bérbeadás, vállalkozásban meglévő termelés, jogdíj, bármi, a lényeg, hogy időről időre több pénz áll általa a házhoz, mint amibe kerül.

Nézzünk néhány példát a jó adósságra. Itt előre bocsátom, hogy attól, hogy valami a jó kategóriába esik, még át kell gondolnod. Még mielőtt te lennél az az 1, aki erősíti a szabályt.

Jó példa lehet a hitelfelvételre egy termelő eszköz beszerzése. Ekkor lehetőséged van a saját vállalkozásod gyorsabb fejlesztésére. Egy jól megvalósított gépbeszerzéssel egyrészt piaci részesedést szerzel, másrészt mire összegyűlne a saját erős finanszírozásra a pénz, addigra könnyen lehet, hogy a hitelből beszerzett gépet már régen újra cserélted.

Jó példa lehet az ingatlan, ha értesz hozzá. Ekkor ugyanis a bérleti díjakból lehet egy önálló bevételi ágad.

Ebbe sokan belefogtak már, volt, akinek bejött, volt, aki inkább bosszankodott. De nem lehetetlen jól csinálni. Ha megnézed ezt a grafikont, akkor láthatod, hogy az ingatlanalapok mögötti ingatlankezelők épp ebben a témakörben érnek el egész szép sikereket. Mi több ezt a növekedést hosszabb távon is fent tudják tartani.

Azok, akik nagyon-nagyon vérprofik, használják a hitelt tőkeáttételes ügyletekhez is, ezzel is növelve a várható hasznot.

Ám a hitelre nem csak jó példa létezik.

Szürkezónába tartozik az összes olyan, ahol már reális a veszélye, hogy valami kisiklik. Bár a hiteleknél sosincs garantálva a te nyereséged, de itt már több rossz példa is lehet.

Ilyen mondjuk a gépjármű hitel és az oktatásra felvett pénz is.

Az autóhitelnél a teljes kiadást, azaz a plusz szervizköltséget, az üzemanyagot, a biztosítást, az adókat és minden egyéb, autóval összefüggő költséget vedd alapul. Ezt még vásárlás előtt illeszd be a költségvetésedbe. Ekkor még időben láthatod, hogy rendben van-e.

Az autóhitel amiatt került a szürke zónába, mert nagyban függ attól, hogy hogyan használod, milyen autót vásárolsz belőle.
Amikor ez az egyetlen módja annak, hogy munkába járj, bevételed és ezáltal megélhetésed legyen, akkor nyilván ez egy jó hitel. Ám egy, a szükségesnél jóval drágább autót vásárolsz, annak a fenntartása már könnyen túl nagy terhet róhat rád.

A másik szürkezónás példa az oktatás volt.

Az oktatás sok helyen a kifejezetten jó példák között van, és alapvetően én is ebbe sorolom. Ha továbbképzed magadat célirányosan, akkor magasabb jövedelemre tehetsz szert, ami miatt sokszorosan megtérülhet ez a képzés számodra.
Feltéve ha képes vagy élni ezzel a tudással, azaz használod is. Ha csak elvégeztél egy fizetős képzést, ami után a fiók mélyére süllyeszted az egészet, rosszabb esetben el sem végzed csak felveszed a diákhitelt és bulizol, akkor az egy drága mulatság.

A kifejezetten rossz hitelek közé tartozik az összes olyan, ami semmilyen módon nem növeli a vagyonodat.

Ilyen lehet például, amikor személyi kölcsönből mész nyaralni, vagy éppen a hitelkártyádat használod már-már zsebpénzként. Bár biztosan szép élményekben lehet így is részed, de ekkor a bank által felszámolt kamat és a THM részét képező egyéb költségek olyan összegeket emésztenek fel, amelyeket megfelelően használva akár hitel nélkül is lehetőséged lenne ezekre.

Rossz példa még az is, amikor nem megtervezett és célzottan felvett hitellel gazdálkodsz. Ilyenkor általában abba a hibába esel, mint az átlag ingatlan-bérbeadó. Ő felveszi a hitelt, amit a jelentős önerővel kiegészítve arra költ, hogy ingatlant vegyen belőle. Majd annyiért adja ki, hogy a bankot és a költségeket ki tudja fizetni. Jó esetben ugyan marad neki is egy kicsi, de azért ő meg is dolgozik, mivel foglalkozik az ingatlan fenntartásával. Ebben az esetben a bank jól járt, elvégre hitelt helyezett ki. A főbérlő pedig egy újabb munkakört vállaltál magadra gyakorlatilag szinte ingyen.

Mondhatod, hogy az ingatlan előbb-utóbb a tied lesz. Nos, igen, ha addig a bank el nem viszi, vagy le nem lakják a végtelenségig.

Siker esetén ebben az esetben nem a befektetett pénzed meg a felvett hitel vitt téged sikerre, hanem a sokévig tartó szorgalmas munkád. Magyarán a hitel inkább teher ilyenkor a számodra, mintsem segítség.