Melyik mutatószám mutat meg mindent?
Spoiler: egyik sem!
A mutatószámok fontos szerepet játszanak a vállalkozások pénzügyi egészségének értékelésében, de önmagukban nem adnak teljes képet. Minden mutató egy adott nézőpontot mutat, és a döntéshozáshoz elengedhetetlen, hogy ezeket kombináltan, kontextusban vizsgáljuk. Ebben a cikkben megismerheted, miért nem elég egyetlen mutatószámra támaszkodni, és hogyan használhatod hatékonyan az egyes mutatókat.
Mit árulnak el a mutatószámok?
A mutatószámok a vállalkozás pénzügyi adatait egyszerűsített, jól érthető formában mutatják be. Például a likviditási mutató azt jelzi, hogy a vállalkozás képes-e rövid távú kötelezettségeit teljesíteni, míg a jövedelmezőségi mutatók a profitabilitást elemzik. Minden mutató egy adott aspektust vizsgál, de önmagában egyik sem fedi le az egész képet.
A mutatószámok kombinált használatának előnyei
Egyetlen mutatószám soha nem ad teljes képet. Az üzleti döntésekhez szükséges mélyebb megértést csak a különböző mutatók együttes elemzésével érheted el. A korábban bemutatott “Hogyan használhatók a mutatószámok az üzleti tervezésben?” cikkben már láthattad, hogyan használhatod fel konkrét terveketnél a mutatószámok ból kinyert információt.
Gyakorlati példák: Hogyan alkalmazd ezeket a számokat, és mit okozhat egy változtatás?
Példa 1: Likviditási nehézségek azonosítása
Egy vállalkozás gyorsrátája 0,7, ami azt jelenti, hogy rövid távú kötelezettségei meghaladják gyorsan mozgósítható eszközeit. Ennek ismeretében a cég vezetése úgy dönthet, hogy az elavult készleteket gyorsan értékesíti, vagy további rövid távú forrásokat von be.
Hatás más mutatószámokra:
- Ha készleteket értékesít, a készletforgási mutató javulhat, ami az értékesítési hatékonyság növekedését jelzi. Ugyanakkor a jövedelmezőségi mutatók romolhatnak, ha a készletet áron alul kell eladni.
- Külső finanszírozás bevonása javíthatja a likviditást, de rontja az adósság-tőke arányt, ami a cég pénzügyi stabilitására negatívan hat.
Példa 2: Jövedelmezőségi elemzés
Egy cég nettó nyereséghányada alacsonyabb az iparági átlagnál. A vezetők úgy döntenek, hogy csökkentik az általános költségeket, például leépítéseket hajtanak végre vagy alvállalkozók bevonásával csökkentik a bérköltségeket.
Hatás más mutatószámokra:
- Az általános költségek csökkentésével nőhet a nettó nyereséghányad és javulhat az eszközarányos megtérülés (ROA).
- Ugyanakkor az erőforráshiány miatt romolhatnak a hatékonysági mutatók, például csökkenhet a készletforgási sebesség, ha a megmaradt csapat nem képes lépést tartani az igényekkel.
Példa 3: Hatékonysági elemzés
Egy vállalkozás alacsony készletforgási mutatót mutat, ami lassú készletmozgásra utalhat. A vezetőség úgy dönt, hogy növeli a marketingköltségeket a termékek gyorsabb eladása érdekében.
Hatás más mutatószámokra:
- A marketingköltségek növelésével javulhat a készletforgási mutató, és nőhet az árbevétel, de ez rövid távon rontja a nettó nyereséghányadot, mivel a marketingkiadások megemelik a költségeket.
- Ha a kampány sikeres, a hosszú távú nyereségességi mutatók, például a ROE, javulhatnak, de csak az elsődleges marketinghatások megtérülése után.
Ajánlott képzések:
Mit kell tudnod a számviteli beszámolóról?
Ha még csak most ismerkedsz a témával, de szeretnéd jobban megismerni ezt az irányt is, akkor ez a képzés neked való.
Pénzügyi sikerképletek
Ha nem csak a számviteli beszámolót szeretnéd megismerni, hanem a beszámolóból megismerhető alapvető mutatószámokat, akkor ez a neked való csomag.
A leggyakoribb mutatószámok rövid bemutatása
Most, hogy láttad, hogy egymásra is hatnak a mutatók, nézzük a leggyakoribbakat:
1. Likviditási mutatók
Ezek megmutatják, hogy a vállalkozás mennyire képes rövid távon fedezni pénzügyi kötelezettségeit.
- Gyorsráta: A készletek figyelembevétele nélkül számítja a fizetőképességet.
- Pénzhányad: Készpénz és azonnal elérhető források aránya.
2. Jövedelmezőségi mutatók
A nyereségesség mértékét vizsgálják.
- Nettó nyereséghányad: Megmutatja, hogy az árbevétel hány százaléka marad profitként.
- ROE (Return on Equity): A tulajdonosok befektetésének megtérülését méri.
3. Hatékonysági mutatók
A vállalkozás eszköz- és erőforráshasználatának hatékonyságát elemzik.
- Készletforgási mutató: Mennyire gyorsan cserélődnek a készletek.
- Eszközarányos megtérülés (ROA): Az eszközök profittermelő képessége.
4. Adósságmutatók
A vállalkozás pénzügyi stabilitására fókuszálnak.
- Adósság-tőke arány: A kötelezettségek és a saját tőke viszonya.
- Kamatfedezeti mutató: Az adósságszolgálati képesség mérésére szolgál.
Hírlevél-feliratkozásodat választható ajándékkal köszönjük meg!
Választható ajándékok:
Ajándék ebook:
Vagy ajándék minikurzus:
Hogyan kerüld el a jellemző hibákat?
Amikor a mutatószámokat szeretnéd felhasználni, az nyilván jó ötlet. Ám még mielőtt emiatt siklik félre a tervezés, nézzük a leggyakrabb hibalehetőségeket:
Tartsd szem előtt az összefüggéseket!
Minden mutatónak megvan a maga “optimális működése”, ahol értelmezhető eredményt adhat. Az összefüggések ismerete lehetővé teszi számodra, hogy ne válj egyetlen mutató megszállottjává.
Pl. a gyors készletforgás jól hangzik, mert jelentheti, hogy gyakran csilingel a kassza. Ám a túl gyors az nem azt jelenti, hogy nagyon jó a cég, hanem utalhat pl likviditási gondokra (nincs pénz nagyobb készletre) vagy az erőforrás túlterhelésére (kicsi a raktár). Ebben segíthet számodra például a likviditási mutató (van-e pénzed nagyobb raktárkészletre) vagy épp a tőkeszerkezeti mutató (van-e lehetőséged nagyobb raktárra)A saját cégedhez mérd az értéket!
Bár vannak általános ökölszabályok és ezeket jó, ha ismered, de a saját céged működésével egyedül te vagy tisztában.
Pl.:Egy likviditási mutató alacsony értékére nyilván figyelni kell, de nem feltétlenül jelent problémát, ha amúgy a vállalkozás jellemzően stabil pénzügyi háttérrel rendelkezik.Ne hagyatkozz kizárólag egyetlen mutatóra!
Az egyes mutatók önállóan félrevezetők lehetnek. Például egy magas jövedelmezőség nem biztos, hogy hosszú távon fenntartható, ha a likviditás gyenge.Használj benchmarkokat!
Hasonlítsd össze a mutatószámaidat iparági átlagokkal, hogy reális képet kapj a teljesítményedről.Kombinált elemzés készítése
Az egyes mutatószámok kombinált vizsgálata, például a likviditás és a jövedelmezőség együttes elemzése, segít a komplex problémák feltárásában.
Zárszó
A mutatószámok hasznos eszközök, de csak akkor érnek valamit, ha helyesen értelmezzük őket, és több oldalról vizsgáljuk az adatokat. A sikeres vállalkozás érdekében ne hagyatkozz kizárólag egyetlen számra, hanem építs átfogó stratégiát!
